A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb és az egyik legszebb ünnepe.
Jelentése magyarul arra utal, hogy valamikor, a 40 napon át tartó böjt után (a böjt önmegtartóztatásra tanít) ekkor ettek először húst az emberek. Ezeken a napokon csak bizonyos ételeket vett magához mindenki: kalácsot, tojást, bárányhúst és persze sonkát. Húsvéti szokás egyike, hogy a nyuszi hozza az ajándékot ( ez egy modernebb szokás) , a másik szokás a locsolkodás (ami egy régebbi, általánosan elterjedt hagyomány)
A Húsvét története:
A Húsvét, ami a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. Jézus letartóztatásának estéjén a Szédert, vagyis élesztő nélküli kenyérből (macesz) és borból álló vacsorát ülte meg tanítványai körében, amelyet az „Utolsó Vacsora” néven ismerünk. Ezen az estén adta őt át Júdás a katonáknak, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival, és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. – Iesus Nazarensis Rex Iudeorum (Názáreti Jézus Judea/Zsidók királya). Jézust, miután saját vállán cipelte végig keresztjét vesztőhelyére, a Golgota hegyére, a zsidó Húsvét pénteki napján megfeszítették. Néhány óra múlva meg is halt a kereszten, családja pedig zsidó szokás szerint egy hegyoldalba vájt barlangban az Olajfák Hegyén temette el. Másnap szombat, azaz sabbath volt, ilyenkor a Tízparancsolat törvényei szerint pihenőnapot kell tartani minden hívőnek. A komoly előírások miatt családja és tanítványai csak vasárnap mehettek el megint nyugvóhelyéhez. Csakhogy a sírt lezáró követ elmozdították és a barlangban nem volt ott a test, csak a leplek, amelyekkel beborították. Jézus feltámadt. Két angyal ült a barlangban, majd Máriának megjelent a feltámadt Jézus is.
Miért van mindig máskor a Húsvét?
Biztosan mindenki észrevette már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor vajon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? A Húsvét megünneplésének napja sokáig vita tárgya volt, amit végül is a niceai zsinaton (325) zártak le, amely előírta, hogy a húsvétot egyöntetűen vasárnap kell ünnepelni, ez a vasárnap pedig a tavaszi napéjegyenlőséget – vagyis március 21-ét – követő holdtölte utáni első vasárnap. Ha a holdtölte vasárnapra esik, akkor a húsvétot a következő vasárnap kell megtartani.
A húsvéti tojás
A tojást, mint a termékenység, az élet és az újjászületés szimbólumát, minden vallásban megtaláljuk. A Nap tiszteleteként a kínaiak már 5000 évvel ezelőtt a tojást pirosra festették. Az egyiptomiaknál volt egy Istennő, akinek a neve lefordítva Ős – tojást jelent. Akkoriban neki köszönték meg az emberek az életerőt. Valamikor a tojásfestés pogány szokás volt és ebből Kr. u. 200 körül a rómaiak keresztény hagyományt teremtettek. A tojás nem más, mint Jézus feltámadása által hirdetett élet szimbóluma. A piros pedig a mártírok vérét, a Napot valamint a szerelmet jelképezi.
Nagyhét, Nagyszombat, húsvétvasárnap és húsvéthétfő
A Nagyhét a nagyböjt utolsó hete, amelyik virágvasárnaptól nagyszombatig tart és több jeles napot foglal magába.
Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Húsvét egyik legszebb, de legbonyolultabb szertartása is ezen a napon van, mely öt részből áll és a pap fehér öltözékben végzi. E naphoz jellegzetes ételek tartoztak – korpából készült savanyú leves, esetleg tojás.
Virágvasárnapon (a húsvétot megelőző vasárnap) Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünneplik, nagycsütörtök az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi, nagypénteken Pilátus ítéletére és Krisztus keresztre feszítésre emlékeznek meg. Nagyszombat este körmeneteket tartanak Jézus feltámadásának tiszteletére, a tűzszentelés és keresztvíz-szentelés is szokás ezen a napon.
Húsvétvasárnap – feltámadás napja. délelőtt világszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak. Az ételszentelés hagyománya is ehhez a naphoz kötődik. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi. A húsvéti tojás ajándékozása több országban ezen a napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik
A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkóstolják. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak.
Húsvéthétfőn számos népszokás és hagyomány él, ezek közül legelterjedtebb a locsolkodás és a piros, hímes tojások ajándékozása. A tojásfestés szokása és a tojások különféle díszítése az egész világon elterjedt.
A tojás a termékenységet, az újjászületést jelképezi. Rejtélyesség, ahogyan az élettelenből kifejlődik az élet. A piros tojásnak mágikus ereje van, erőt, illetve Krisztus vérét is szimbolizálja.
A kalács a jólét és gazdagságot jelképezi, a hálaadást fejezi ki. A hármasfonatos verzió a leggyakoribb. Ez a sült kelt tészta szintén csak a magyar hagyományokban fordul elő és az ősi áldozati ételek maradványaként tartják számon.
A régi húsvéti hagyományok szerint húsvétkor a kalácsot és a sonkát is a templomban szenteltették.
A locsolás eredete valójában a keresztelésre, illetve arra a legendára vezethető vissza, hogy a Jézus feltámadásáról hírt vivő asszonyokat a katonák úgy akarták elhallgattatni, hogy vízzel locsolták le őket vagy a patakhoz vitték, s megfürdették.
